És most elérkeztünk az igazi kertészeti varázslathoz! Amikor azt mondjuk, hogy “néhány csepp”, a legtöbb tapasztalt termesztő azonnal egy konkrét üvegre gondol, ami általában a gyógyszeres szekrényünkben van: a jódra.
A jód olyan, mint egy energiaital a paradicsom számára. Bár a növényeknek nincs rá nagy mennyiségben szükségük, kis adagokban csodákra képes.
Miért jód a gyökér alá?
Felgyorsítja a virágzást és az érést: A paradicsom nagyobb valószínűséggel terem, és édesebb, mert a jód serkenti a szénhidrát-anyagcserét.
Védelem a fitoftóra ellen: A jód erős antiszeptikum. Néhány csepp a talajban pajzsként működik a burgonyalisztharmat ellen, amely néhány nap alatt elpusztíthatja a paradicsomtermést.
Erősebb immunitás: A növény ellenállóbbá válik az időjárás ingadozásaival szemben.
„Csodaöntözés” receptje
Ha látni szeretnéd a különbséget, keverd össze ezt (de légy óvatos az adagolással, a jód erős!):
Adj 3-4 csepp hagyományos 5%-os jódoldatot a gyógyszertárból 10 liter vízhez (ideális esetben leülepedett vagy esővíz).
Keverd össze alaposan.
Minden növényt a gyökerénél fogva öntözz meg (kb. 0,5 liter paradicsomonként) közvetlenül azután, hogy tiszta vízzel megöntözted őket. A talajnak nedvesnek kell lennie, hogy a jód ne égesse meg a kényes gyökereket.
Alternatív „titkos összetevő”: Ammónia (szalmiak)
Ha nem jódra gondoltál, talán a titkod az ammóniavíz (ammóniaoldat). Úgy működik, mint egy nitrogénbomba:
Adagolás: 1 evőkanál 10 liter vízhez.
Eredmény: A levelek sötétzöldek lesznek, a szárak ujjvastagságúak, és a növény szó szerint a szemed láttára fog növekedni.
Egy kis figyelmeztetés (kollégiumi tanács)
Ezeknél a „csoda” cseppeknél az aranyszabály érvényes: A kevesebb több. Ha túlzásba viszed a jód vagy az ammónia használatát, több kárt okozhatsz a növénynek, mint amennyit használsz. A paradicsom hálás, de érzékeny lehet a „kémiára”, még a patikából származókra is.
Rábukkantam a jódos receptedre, vagy van valami más trükköd a tarsolyodban – például élesztővel vagy hidrogén-peroxiddal?